Ezt értsd meg: én lélegzek, ÉN, az ÉN, az egó lélegzik - befogod, befogod a pofáját, mint gondolatok, érzések, romantika, befogod lélegezni, az egó lélegzik, csak arra való, kilégzés, jelenlét, belégzés - bármi mozdulat, energia, gondolat, vágy, félelem - csíra - az egó már nem lélegzik - kibaszottul átkúrja a fejed éppen, csak olyan lassú vagy, még nem látod.
Megbocsátom magamnak, hogy elfogadtam és megengedtem magamnak, hogy attól féljek, hogy nem vagyok elég jó a partneremnek.
Megbocsátom maganmnak, hogy elfogadtam és megengedtem magamnak, hogy attól féljek, hogy nem jó velem a szex a partneremnek.
Megbocsátom magamnak, hogy úgy definiáltam magam, hogy félős.
Megbocsátom magamnak, hogy úgy definiáltam magam, hogy társcentrikus.
Megbocsátom magamnak, hogy elfogadtam és megengedtem magamnak, hogy elveszítsem a fejemet bármilyen körülmény esetén.
Megbocsátom magamnak, hogy nem realizáltam, hogy ha elveszítem a fejemet, képtelen vagyok többé figyelembe venni mindenki érdekét, azt tenni, ami mindenkinek hasznos.
Megbocsátom magamnak, hogy elfogadtam és megengedtem magamnak, hogy attól féljek, hogy a párom nem akar engem igazán.
Megbocsátom magamnak, hogy elfogadtam és megengedtem magamnak, hogy féljek attól, hogy a kapcsolat túl intenzív nekem.
Megbocsátom magamnak, hogy nem realizáltam, hogy ha nem akarok a kapcsolatban lenni, akkor saját magam egy olyan arcával nem akarok szembenézni, ahol tudom, hogy sunnyogok és úgy is akarok maradni.
Megbocsátom magamnak, hogy kifogásként használjam a szüleim és a családi körülményem arra, ahogyan éppen viselkedem, ahelyett, hogy realizálnám, hogy csakis saját magamat okolhatom mindazért, aki éppen és ahogyan vagyok.
No comments:
Post a Comment